Hagyomány- őrzés
Hagyományőrzés
A művelődési házban már a kezdetek óta kiemelten fontos helye van a hagyományőrzésnek. Egész Csömörön közösségi célnak számít a hagyományok ápolása, így természetes, hogy a település kulturális intézménye is jelentős figyelmet fordít erre a területre. A művelődési házban tartja próbáit a Csicsörke Néptánc Egyesület, akik immár 25 éve foglalkoznak néptánctanítással az óvodás korosztálytól, egészen a seniorokig. Továbbá intézményünkben tartja próbáit a Furmicska Néptánc Egyesület is, akik a Csömöri Tót Hagyományaink Házához kapcsolódva számos területen végeznek hagyományőrző munkát. Régi népdalokkal foglalkozó kórusok is próbálnak nálunk, ilyen a Tiszta Forrás Népdalkör és a Báló Lipót Népdalkör, akik egyesületként is részt vesznek a tradíciók megőrzésében. Ezek a csoportok mind kiemelt szerepet kapnak a település nagy hagyományőrző rendezvényein is, mint a Szüreti mulatság vagy a több mint 30 éves Csömöri napok szombati hagyományőrző blokkja. Három évvel ezelőtt indítottuk el a Hagyományok napja rendezvényt, mely egy egész napos programsorozaton mutatja be a látogatók számára a település számos hagyományőrző tevékenységét. A délelőtti órákban bemutatkoznak a régi szakmák, mint kosárfonás, nemezelés, süti festés vagy kovácsmesterség, melyeket a látogatók ki is próbálhatnak. Délután pedig a néptáncé a főszerep, amit hajnalig tartó táncház követ. 2024-ben az intézmény elnyerte a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesületének Látópont pályázatát, hagyományőrző jó gyakorlatával.
A Csömöri Falumúzeum
A falumúzeum kiállítása a csömöri lakóházak hagyományos berendezését, illetve a paraszti viseletet igyekszik bemutatni. A múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda.
A csömöri Falumúzeum 1997. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
Gondozói az alapító szervezet, a Báló Lipót Kulturális Egyesület tagjai.
A gyűjtemény Csömör lakosságának adományaiból jött létre és gyarapodik jelenleg is.
A parasztház legszebb helyisége az úgynevezett tisztaszoba, mely a család gazdagságát, jó ízlését volt hivatott bemutatni. Itt emelkedtek az ágyak dunyhával és díszpárnákkal magasra
felvetve. A hímzett, monogrammal ellátott díszes párnák számát a család anyagi helyzete határozta meg: a gazdagok 12, míg a szegényebbek csak 6 párnával díszítettek. Ezeket az ágyakat természetesen soha nem használták. Az itt bemutatott párnák Racskó Katalin, Szuhai Anna és Magát Anna monogramjait viselik. A két ágy között áll a sublót, amelyet hagyományos módon a különleges csömöri lyukhímzéses egykori menyasszonyi köténnyel (sata) takartak le.
A szobából általában nem hiányzott a falitükör, melyet rendszerint a sublót fölé helyeztek el.
A belső ágy fölött látható üvegezett fadoboz szintén fontos dísze volt a szobának. Ebben őrizték a menyasszonyi koszorút, illetve a házaspár esküvői fényképét. A kiállított koszorú a múzeum egyik alapítójáé, Dudás Kataliné volt. Ebben a szobában látható a múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda is. A szobában a menyasszony-öltöztetés jelenetét rendeztük be. A kiállított fehér menyasszonyi ruha viselése az 1950-es évektől volt jellemző Csömörön. Az asztalon 1911-ből származó többnyelvű „csatos imakönyv” található, illetve itt áll a jellegzetes ratorec (örömfa), amit az esküvői menet elején vittek.
A következő helyiség a konyha. Elmaradhatatlan darabjai a hímzett falvédők, illetve a dísztányérok. Az asztalterítő az 1920-as évekből való. A stelázsin sótartók, tejes- és lekvároscsuprok, aratókorsók és egyéb edények találhatóak. Az első helyiség a lakószoba. Itt a sublóton és az egyszerű vetett ágyakon kívül varrógépet, sarokpadot, székeket és asztalt helyeztünk el. A lakószobában az ágy felett a falon szentkép függ, a sublót felett pedig itt is igen szép tükör látható. Érdemes megtekinteni az ágy alatt lévő ötletes csizmahúzót is. Ebben a szobában „laknak”a gyermekek. Láthatunk játékbölcsőt benne egy papírból készült babával és egy háromkerekű járókát is, amivel az egyik kedves dalostársunk tette meg első lépéseit az 1930-as évek elején.
A gyűjtemény értékes darabja az itt álló 1912-ből származó bölcső. A benne fekvő baba fiúnak van öltöztetve, ezt a kék színű szalag árulja el. A kislányok rózsaszín szalagot hordtak.
A fiatalasszony viseletét bemutató bábu kék brokátselyem „öltönyben” van. A férfi-bábu az idős emberek ruháját mutatja be. Az ágy végénél látható tulipános ládán az 1912-es évszám olvasható ki. A kamrának berendezett helyiségben szitákat, rostákat, diódarálót, csuprokat, teaszűrőt és egy káposztagyalut láthatunk.