A művelődési ház története

A századforduló kulturális élete

Az 1900-as évek elején különböző asztaltársaságok, ívócimboraságok és a közigazgatási elitnek, „Csütörtöki Társasága” működött a településen. Az első közkönyvtár is ekkor létesült. 1910-től szüreti ünnepséget és felvonulást is szerveztek a helyiek.

A békeidők

A két háború közötti időben a községi művelődés legfőbb formái a dalkörök, bálok és színjátszó csoportok voltak. A Kossuth utcai Bisztróban adtak elő népszínműveket, többek között: Az Iglói diákok, Tóth Endre: A falu rossza, Csiky Gergely: A nagymama.
1921-ben megalakult a Petőfi Dalkör, melynek tagjait a hazafiasság és keresztény életmód gyakorlása alapján válogattak össze. A ’30-as évek elején nézőteres és kiszínpaddal rendelkező mozi „mozgóképszínház” működött, álló és mozgóképvetítést, zenés előadásokat és népszínműveket adtak elő. A mozi építését, mielőbbi működését a képviselő-testület az ifjúság nevelése és lekötése érdekében támogatta.

A háború utáni változások

A második világháború után 1946-ban megalakult Csömörön a Kultur-Tanács, a kulturális tevékenységek irányítására. Majd ’47-ben a képviselő-testület a BM-rendelet szerint „vigalmi dalkör adót” vetett ki, mellyel a rendezvények tiszta bevételét terhelték meg. Újjáalakult a Petőfi Dalkör, 1950-től Báló Lipót lett az újabb karnagy. Az ő 35 éven tartó tevékenysége, irányítása alatt a Dalkör számos előadáson vett részt.

Megépül a művelődési ház

A Petőfi Sándor Művelődési Ház jelenlegi épülete 1959-ben épült, társadalmi munkával, majd 1960-ban adták át a közönségnek. Hideg szűk folyosó vezetett a színházterembe, ami alatt a faluban termelt jeget tárolták. A ház udvarán kerekes kút állt és kerti árnyékszék, a melléképületeket pedig szolgálati lakásoknak használták.

A színházterembe 200-an fértek be, teltházas előadások sorra követték egymást. Előfordult, hogy a közönség az ablakban ülve nézte a népszínműveket, és az akkorra már 25 főre bővülő színjátszó csapat operett-előadásait.

A még század elején épült saroképületben a két világháború között sváb tulajdonú kávéház, majd kocsma működött, ami később az államosítások során megszűnt. Ez időben helyszínéül szolgált zenés előadásoknak és a népdalköri próbáknak.

1962-től a kulturális élet fellendül

A művelődési házban három néptánccsoport, ifi klub, amatőr festő klub alakult, a meglévő népdalkörök és színjátszó körök továbbra is színre léptek.

Megalakult a Szlovák Pávakör, amelyet a kulturális miniszter is aranykitűntetésben részesített.

1962-ben a mozit rossz állapota miatt lebontották.

A Kertbarátok köre rendezte meg a Lakodalmas Találkozót, amely később a Művelődési Ház és az Önkormányzat szervezésében, mint Pünkösdi Fesztivál újult meg. 2013-tól a rendezvény Falunapok, majd Csömöri napok néven folytatódik.

A Művelődési Ház melléképületének egy részében a Báló Lipót Egyesület Falumúzeumot rendezett be, csömöri népviseleteket, bútorokat, használati tárgyakat tettek láthatóvá, a következő nemzedékek számára.

Ebben az időben a térség legjelentősebb kulturális központja a csömöri művelődési ház volt.

A ’90-es évek

A ’90-es években történő felújítások és bővítések után nyerte el a Petőfi Sándor Művelődési Ház a jelenlegi formáját. Akkoriban még a könyvtár is ebben az épületegyüttesben működött, de pályázati pénzek segítségével 2008-ban új épületben kezdte meg a működését. A ’90-es években a színházterem mellett megépült egy előtér, több klubhelyiség, iroda, tárgyaló, stúdió és további tároló helyiségek.

Ezzel egyidőben az egyre bővülő programkínálat célja, hogy a csömöri és környéken élő emberek számára a kulturális élet, a hagyományőrzés lehetőségeit megteremtse, a kikapcsolódásra vágyó emberek igényeit megfelelően betöltse.