Csicsörke – Felnőtt csoport

Több éve működő – mostanra felnőtt korosztállyá fejlődött – csoport rendszeres szereplői a helyi, megyei, budapesti ünnepségeknek, fesztiváloknak, számos rendezvényen és külföldön mutatkoztak be sikerrel. Többek között ezek voltak, külföld: Mojmírovce (Szlovákia), Torockó (Erdély), Teszaloniki és Makrigialosz (Görögország), Asztély (Kárpátalja).

Hazai fellépések közül: Haluska fesztivál (Vanyarc), Görhöny fesztivál (Kistarcsa), Falunap (Kartal, Szarvasgede), Pünkösdi Fesztivál (Csömör), Őszi Fesztiválon (Kerepesi), a “Ködellik a Mátra” c Népzenei Fesztiválon (Eger). Szent László ünnepség (Mogyoród), Szüreti Mulatság (Veresegyház, Csömör), Tánctalálkozó (Rétság), Néprajzi és a Mezőgazdasági Múzeum (Budapest), Lecsó fesztivál (Zsámbok) Magyarok Nagygyűlése (Bösztörpuszta), Királyi Kastély (Gödöllő), SzeptemberFeszt (Budapest)

Az együttes tagja az „Örökség” Gyermek Népművészeti Egyesületnek, a Közép-magyarországi Folklór Szövetségnek, ezek rendezvényein is rendszeres szereplők. (Budapest, Százhalombatta).

Nemzetközi Művészeti Fesztiválon (Budapest) két alkalommal kaptak arany minősítést és I. helyezést. A 20 éves jubileumi születésnap alkalmából rendezett nagyszabású gálaműsort követően a Csicsörke ismét elnyerte a minősített néptáncegyüttesi címet.

Az együttes a helyi kulturális élet kiemelkedő színfoltja, a néptánc-művészetünk nem múló divat, hanem nemzeti életünk szerves része és megmaradásunk egyik záloga a nemzeti kultúránk összetartó ereje, mely ennél a csoportnál is bizonyítja ezt.

A hagyományos néptánc mellett, a néptánc anyanyelvét felhasználva ünnepi alkalmakra új formákat megjelenítve több táncot is összeállítottak és többször is sikerre vitték

2001-ben nem kis dolog volt saját népviseletet varratni, hisz Csömör részben szlovák nemzetiségű település, de szokásaiban, viseletében szorosan kötődik a Felvidékhez, illetve a Galga mentéhez. Hagyományaiból leginkább a női népviseletet őrzik, valamint a mindennapi életben beépülő népi kultúrát (ünnepi szokások, ételek, íratlan szabályok a viselkedésben stb). Ahogy nőnek a gyermekek folyamatosan varratjuk a viseletüket.

Az elmúlt években a néptánc anyanyelvét felhasználva más művészeti ággal is kapcsolatot teremtettünk, ünnepi alkalmakra több táncjátékot is összeállítottunk és többször is sikerre vittük. Ilyen volt: a “Március, gyönyörű március.” c. táncjáték március 15. ünnepségre, az “Adventtől -Karácsonyig” c. szintén egy 40 perces táncjáték, hagyományokkal, szokásokkal, szerepjátékokkal megfűszerezve.  “A három lány a dombon” megzenésített versre készült koreográfia is nagyon érdekes.  Legutóbb pedig Benedek Elek: Papucsszaggató királykisasszonyok című meséjét vittük színpadra, így megszületett az első táncmesejátékunk.

A csoport rendszeres szereplője a település kulturális eseményein: pl. magyar kultúra napja, Hájastészta- és fánksütő verseny, Március 15., tánc világnapja, Csömöri napok, Mikulás ünnepség, karácsonyváró és betlehemes programokon.

2005. augusztusában először tartottunk edzőtábort, a szakmai munka után az estéket a szülők, gyerekek együtt töltötték, főztek, táncoltak, énekeltek, öröm volt velük az együttlét, amikor tapasztaljuk, hogy a közösség összeforr, családok barátkoznak, egyre több un. “néptáncos” programot hoznak össze a művelődési házon kívül is. Pl.: névnapozás, születésnapok, közös síelés, szánkózás, korcsolyázás stb., ezzel is tartalmasabb közösségi életet, amelynek összekötője a néptánc. 2010-ben már az ötödik edzőtábort tartottuk, ahol a Most múlik című koreográfia született meg.

A Csicsörke csoportnak olyan közösségi programjai is vannak, ahová szülők, testvérek is jöhetnek, ilyen pl. a hagyományos néptáncos farsangi rendezvény, a júniusi közös kirándulás valamelyik népi kultúrában gazdag vidékre Pl. Hóllókő, Ipolytarnóc és környéke, Buják, Erdély, Görögország, Kárpátalja, Balaton. Gyakoriak az évközi klubdélutánok, táncházak.